A zöldsĂ©gek egĂ©szsĂ©gjavĂtĂł hatĂĄsukrĂłl ismertek, Ă©s rĂ©gĂłta tudjuk, hogy a magas vĂ©rnyomĂĄs csökkentĂ©sĂ©ben is segĂtenek. De melyik zöldsĂ©g segĂthet a legjobban a vĂ©rnyomĂĄs szabĂĄlyozĂĄsĂĄban?
A BMC Medicine-ben nemrĂ©g megjelent tanulmĂĄny szerint a keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gek, mint a brokkoli Ă©s a kelkĂĄposzta, jobban csökkentik a vĂ©rnyomĂĄst, mint gyökĂ©r formĂĄjĂș tĂĄrsaik, pĂ©ldĂĄul az Ă©desburgonya Ă©s a sĂĄrgarĂ©pa - Ărja a bien.hu.
Az eredmĂ©nyek azt sugalljĂĄk, hogy a keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gek egĂ©szsĂ©ges vĂĄlasztĂĄst jelenthetnek a magas vĂ©rnyomĂĄsban szenvedĆk szĂĄmĂĄra â a rendellenessĂ©gben a SOTE adatai szerint hazĂĄnkban a 30-79 Ă©ves lakossĂĄg közel fele, a fĂ©rfiak 56, a nĆk 41%-a szenved.
Az American College of Cardiology and American Heart Association szerint a magas vĂ©rnyomĂĄs azt jelenti, hogy a vĂ©rnyomĂĄs 130/80-nĂĄl nagyobb, vagy vĂ©rnyomĂĄscsökkentĆ gyĂłgyszert szedĂ©se mellett tarthatĂł csak ez alatt.
A magas vĂ©rnyomĂĄst rĂ©gĂłta ânĂ©ma gyilkoskĂ©nt" emlegetik, mivel az emberek tĂșlnyomĂł többsĂ©gĂ©nek nincs magas vĂ©rnyomĂĄs tĂŒnete, a rendellenessĂ©g mĂ©gis hozzĂĄjĂĄrul a szĂvbetegsĂ©gek Ă©s a stroke kockĂĄzatĂĄnak növekedĂ©sĂ©hez.
MĂg a mostani tanulmĂĄny azt sugallja, hogy a keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gek fogyasztĂĄsa segĂtheti a vĂ©rnyomĂĄs szabĂĄlyozĂĄsĂĄt, a tanulmĂĄny szerzĆi szerint tovĂĄbbi kutatĂĄsra van szĂŒksĂ©g ahhoz, hogy olyan lehetsĂ©ges ajĂĄnlĂĄsokat tudjunk megfogalmazni, amelyek csökkenthetik a szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek okozta közegĂ©szsĂ©gĂŒgyi terheket.
Minden esetre a tanulmĂĄny szerzĆi azt talĂĄltĂĄk, hogy a keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gek fogyasztĂĄsa jelentĆsen alacsonyabb szisztolĂ©s vĂ©rnyomĂĄst eredmĂ©nyezett, mint a gyökĂ©rzöldsĂ©gek Ă©s a tökfĂ©lĂ©k a felnĆtteknĂ©l.
A vizsgĂĄlat sorĂĄn keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©geket fogyasztĂł csoportban ĂĄtlagosan 2,4 Hgmm-rel csökkent az SBP, ami 5%-kal csökkentheti a sĂșlyos szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri esemĂ©nyek kockĂĄzatĂĄt. Eközben a gyökĂ©rzöldsĂ©get fogyasztĂł kontrollcsoportba tartozĂłk vĂ©rnyomĂĄsĂĄt ĂĄtlagosan 0,7 Hgmm-rel csökkentettĂ©k.
A szerzĆk azonban felhĂvtĂĄk a figyelmet a tanulmĂĄny szĂĄmos korlĂĄtjĂĄra, köztĂŒk arra, hogy a vizsgĂĄlat kicsi volt, Ă©s elsĆsorban fehĂ©r nĆket vont be. Ez azt jelenti, hogy az eredmĂ©nyek nem vonatkoznak szĂ©lesebb populĂĄciĂłra. RĂĄadĂĄsul a rĂ©sztvevĆk mindössze 72%-a tartotta be az utasĂtĂĄsokat.
Noha a vizsgĂĄlatban rĂ©szt vevĆk elvileg nem tudtĂĄk, hogy a kontrollcsoportba tartoznak-e, a rĂ©sztvevĆk a zöldsĂ©glevesek szĂne Ă©s Ăze miatt is kitalĂĄlhattĂĄk a csoportbeosztĂĄsukat, ami torzĂthatta az eredmĂ©nyeket.
Mi lehet a keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gek vĂ©rnyomĂĄscsökkentĆ hatĂĄsĂĄnak oka?
A vĂ©rnyomĂĄsra jĂłtĂ©kony hatĂĄsĂș tĂĄpanyagok mennyisĂ©ge, mint pĂ©ldĂĄul a rost Ă©s a kĂĄlium, nem radikĂĄlisan kĂŒlönbözik a csoportok között a gyökĂ©rzöldsĂ©gek Ă©s a keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gek között, Ăgy az eredmĂ©ny kĂŒlönösen Ă©rdekes.
Ugyanakkor ezek a zöldsĂ©gek C-, E- Ă©s K-vitamint is tartalmaznak, amelyek antioxidĂĄns Ă©s gyulladĂĄscsökkentĆ hatĂĄsĂșak, Ă©s tĂĄmogatjĂĄk a vĂ©rnyomĂĄs szabĂĄlyozĂĄsĂĄt.
Az is lehetsĂ©ges, hogy a fitonutriensek vagy a keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gekben talĂĄlhatĂł növĂ©nyi vegyĂŒletek felelĆsek az eredmĂ©nyekĂ©rt. KorĂĄbbi tanulmĂĄnyok felfedeztĂ©k a glĂŒkozinolĂĄtok Ă©s az izotiocianĂĄtok vĂ©rnyomĂĄscsökkentĆ hatĂĄsĂĄt, amelyek a keresztes virĂĄgĂș zöldsĂ©gekben talĂĄlhatĂł kĂ©t fitotĂĄpanyag.
Azonban ezek közĂŒl a vizsgĂĄlatok közĂŒl sokat ĂĄllatokon vĂ©geztek, vagy ellentmondĂĄsos eredmĂ©nyeket mutattak embereknĂ©l.
A keresztesvirĂĄgĂș zöldsĂ©gek elĆnyei ugyanakkor bizonyosan tĂșlmutatnak a vĂ©rnyomĂĄs szabĂĄlyozĂĄsĂĄn. A kutatĂĄsok szerint a bĂ©lrendszer egĂ©szsĂ©gĂ©t, a vĂ©ralvadĂĄst Ă©s az immunrendszert is tĂĄmogatjĂĄk. SzĂłval mindenkĂ©ppen Ă©rdemes helyet talĂĄlni nekik az Ă©trendedben akkor is, ha nem szenvedsz magas vĂ©rnyomĂĄstĂłl.