Quantcast
Channel: Alizetics Magazin
Viewing all articles
Browse latest Browse all 4077
↧

đŸ”„ MĂĄsnapossĂĄgra kĂĄvĂ©? 7 tĂ©vhit a testĂŒnkkel kapcsolatban

$
0
0


SzĂĄmos tĂ©vhit Ă©l a testĂŒnkkel kapcsolatban, amiket nĂ©ha Ă©rdemes tisztĂĄzni. 

Mit kell tenni, ha vĂ©rzik az orrunk? TĂ©nyleg elĂ©g lehet-e a nĂ©gy ĂłrĂĄs alvĂĄs? ValĂłban több hƑt veszĂ­tĂŒnk a fejĂŒnkön keresztĂŒl, mint mĂĄshol? Ilyen Ă©s ehhez hasonlĂł tĂ©vhitek közĂŒl vĂĄlogattunk.

Az agyunknak csak 10 szåzalékåt hasznåljuk

Ahogy a koponyĂĄnkban lĂ©vƑ sejtgyƱjtemĂ©ny lehetƑvĂ© teszi szĂĄmunkra a tudatossĂĄgot, az Ă©rzelmeket, a racionĂĄlis gondolkodĂĄst Ă©s az öntudatot, az egyenlƑ a varĂĄzslattal. MĂĄr csak emiatt is meglepƑ, hogy elterjedhetett a köztudatban az a tĂ©ny, hogy agyunknak mindössze 10 szĂĄzalĂ©kĂĄt hasznĂĄljuk - Ă­rja a bien.hu.

Az agyunkrĂłl kĂ©szĂŒlt speciĂĄlis felvĂ©telek alapjĂĄn jĂłl lĂĄtszik, hogy az agy minden rĂ©giĂłja hasznĂĄlatban van a nap folyamĂĄn, persze nem egyszerre. A felvĂ©telek mĂ©g nem tökĂ©letesek, jelenleg kĂ©ptelensĂ©g minden egyes agysejtet monitorozni, elvĂ©gre több milliĂĄrd van belƑlĂŒk. Így nem tudhatjuk pontosan, hĂĄny aktĂ­v egy adott idƑpontban. Ugyanezen alapon azt sem lehet kimutatni, hogy csak minden tizediket hasznĂĄljuk.

Tekintettel arra, hogy a mĂ­tosz a 20. szĂĄzad elejĂ©re nyĂșlik vissza, egy olyan idƑre, amikor mĂ©g nem volt megfelelƑ agyvizsgĂĄlat, a szĂĄm egyĂ©rtelmƱen lĂ©gbƑl kapott, mindenfĂ©le mĂ©rĂ©si alap nĂ©lkĂŒl.

Jó ötlet orrvérzéskor håtradönteni a fejet

Az orrvĂ©rzĂ©s ĂĄltalĂĄban csak lĂĄtvĂĄnyra veszĂ©lyes, valĂłjĂĄban rövid ideig tart Ă©s kis mennyisĂ©gƱ vĂ©r tĂĄvozik ilyenkor. Az elterjedt nĂ©zettel ellentĂ©tben egyĂĄltalĂĄn nem javasolt ilyenkor hĂĄtradönteni a fejet. MiĂ©rt is tennĂ©nk, hiszen attĂłl nem ĂĄll el, cserĂ©be viszont a vĂ©r könnyen hĂĄtracsoroghat a nyelƑcsƑbe vagy a lĂ©gutakba. Ez rosszullĂ©tet, hĂĄnyingert, de akĂĄr fulladĂĄst is okozhat.

SzintĂ©n nem javasolt lefekĂŒdni vagy tĂșlsĂĄgosan elƑrehajolni. InkĂĄbb enyhĂ©n hajtsuk elƑre a fejet, kĂ©t ujjal szorĂ­tsuk össze az orrot a porcos rĂ©sz alatt. Közben lĂ©legezzĂŒnk a szĂĄnkon Ă©s nĂ©hĂĄny perc mĂșlva nĂ©zzĂŒk meg, hogy elĂĄllt-e mĂĄr a vĂ©rzĂ©s.

A kåvé segít kijózanodni

SzĂ©p is lenne, ha miutĂĄn felöntöttĂŒnk a garatra, egy kĂĄvĂ© elfogyasztĂĄsĂĄval tĂșl is lendĂŒlhetnĂ©nk az ittassĂĄggal kapcsolatos nehĂ©zsĂ©geken. A tĂ©vhit oda vezethetƑ vissza, hogy a kĂĄvĂ© valĂłban segĂ­t a Ă©berebbnek lenni. Ezen kĂ­vĂŒl azonban semmi egyĂ©b nem törtĂ©nik velĂŒnk a kĂĄvĂ© hatĂĄsĂĄra. A kĂ©z Ă©s lĂĄb koordinĂĄciĂłja sem lesz jobb Ă©s az alkoholszonda sem fog kevesebbet mutatni.

Elég, ha csak napi 4 óråt alszunk

Mindenkinek van egy ismerƑse, aki azt mondja, napi 4 Ăłra alvĂĄssal tökĂ©letesen megelĂ©gszik, nincs szĂŒksĂ©ge többre. Ahogy öregszĂŒnk, egyre kevesebbet alszunk Ă©s ez rendben is van Ă­gy. Ám van egy minimĂĄlis idƑ, amire szĂŒksĂ©gĂŒnk van, hogy a sejtjeink regenerĂĄlĂłdni tudjanak Ă©s hosszĂș tĂĄvon is egĂ©szsĂ©gesek legyĂŒnk.

Az alvĂĄs elengedhetetlen fontossĂĄgĂș, olyan mint a levegƑ Ă©s a vĂ­z. Szakemberek szerint egy felnƑtt embernek legalĂĄbb hĂ©t Ăłra alvĂĄsra van szĂŒksĂ©ge. A Pittsburghi Egyetem kutatĂĄsaibĂłl kiderĂŒlt, hogy valĂłban lĂ©teznek olyan emberek, akik genetikai okokbĂłl fizikailag is kĂ©pesek beĂ©rni 4 Ăłra alvĂĄssal, de ez nagyon ritka. A többsĂ©g sajnos mentĂĄlis ĂĄllapota miatt vagy a napközbeni ingerek miatt alszik olyan keveset, ami viszont nincs jĂł hatĂĄssal az egĂ©szsĂ©gĂ©re.

A legtöbb testhƑt a fejĂŒnkön veszĂ­tjĂŒk el

Ez a mĂ­tosz valĂłszĂ­nƱleg az 1950-es Ă©vek tudomĂĄnyos kĂ­sĂ©rleteibƑl szĂĄrmazĂł fĂ©lreĂ©rtelmezett informĂĄciĂłkon alapul, de arra jĂł, hogy tĂ©len a sapka viselĂ©sĂ©re emlĂ©keztessen minket. ValĂłjĂĄban egyforma arĂĄnyban veszĂ­tĂŒnk hƑt a bƑrĂŒnk felĂŒletĂ©n, nincs kĂŒlönbsĂ©g a testrĂ©szek között. TĂ©ny, hogy a gyerekek feje ĂĄltalĂĄban sokkal nagyobb a testĂŒk teljes felĂŒletĂ©hez viszonyĂ­tva, ha Ă­gy nĂ©zzĂŒk, Ƒk valĂłban ott veszĂ­tik el a legtöbb hƑt, körĂŒlbelĂŒl 30 szĂĄzalĂ©kot.

Ha fĂĄzunk, megfĂĄzunk

JapĂĄnban vĂ©gzett kutatĂĄsok kimutattĂĄk, hogy egyes vĂ­rusok, amelyek megfĂĄzĂĄst okoznak, valĂłban aktĂ­vabbak Ă©s fertƑzƑbbek hideg idƑben. De ez mĂ©g nem jelenti azt, hogy hidegben nagyobb esĂ©llyel leszĂŒnk nĂĄthĂĄsak. A valĂłdi kockĂĄzatot az jelenti, hogy Ă©rintkezĂŒnk-e közben olyan emberrel, aki beteg.

A tĂ©vhitet erƑsĂ­ti, hogy kutatĂĄsok szerint hideg idƑben hajlamosabbak vagyunk közelebb ĂĄllni egymĂĄshoz, mint melegben, Ă­gy könnyebben ĂĄtjuthatnak rĂĄnk mĂĄsoktĂłl a vĂ­rusok, baktĂ©riumok.

Az egészséges fogak hófehérek

A köztudatban Ă©l egy kĂ©p arrĂłl, hogy a vilĂĄgĂ­tĂłan fehĂ©r fogak az egĂ©szsĂ©g jelkĂ©pei. Fogaink termĂ©szetes szĂ­ne azonban inkĂĄbb sĂĄrgĂĄs, akkor is, ha teljesen egĂ©szsĂ©gesek. Ez a tĂ©ves meggyƑzƑdĂ©s sokakat kĂ©sztet arra, hogy hĂĄzi fogfehĂ©rĂ­tĂ©sbe kezdjenek, ami veszĂ©lyes is lehet. Fogaink termĂ©szetes szĂ­ne inkĂĄbb sĂĄrgĂĄs, akkor is, ha teljesen egĂ©szsĂ©ges. Az elfogyasztott Ă©tel, ital, illetve a smink, Ă©s a bƑrĂŒnk szĂ­ne azonban befolyĂĄsolhatja az ĂĄrnyalatot.

↧

Viewing all articles
Browse latest Browse all 4077

Trending Articles