SzĂĄmos tĂ©vhit Ă©l a testĂŒnkkel kapcsolatban, amiket nĂ©ha Ă©rdemes tisztĂĄzni.Â
Mit kell tenni, ha vĂ©rzik az orrunk? TĂ©nyleg elĂ©g lehet-e a nĂ©gy ĂłrĂĄs alvĂĄs? ValĂłban több hĆt veszĂtĂŒnk a fejĂŒnkön keresztĂŒl, mint mĂĄshol? Ilyen Ă©s ehhez hasonlĂł tĂ©vhitek közĂŒl vĂĄlogattunk.
Az agyunknak csak 10 szåzalékåt hasznåljuk
Ahogy a koponyĂĄnkban lĂ©vĆ sejtgyƱjtemĂ©ny lehetĆvĂ© teszi szĂĄmunkra a tudatossĂĄgot, az Ă©rzelmeket, a racionĂĄlis gondolkodĂĄst Ă©s az öntudatot, az egyenlĆ a varĂĄzslattal. MĂĄr csak emiatt is meglepĆ, hogy elterjedhetett a köztudatban az a tĂ©ny, hogy agyunknak mindössze 10 szĂĄzalĂ©kĂĄt hasznĂĄljuk - Ărja a bien.hu.
Az agyunkrĂłl kĂ©szĂŒlt speciĂĄlis felvĂ©telek alapjĂĄn jĂłl lĂĄtszik, hogy az agy minden rĂ©giĂłja hasznĂĄlatban van a nap folyamĂĄn, persze nem egyszerre. A felvĂ©telek mĂ©g nem tökĂ©letesek, jelenleg kĂ©ptelensĂ©g minden egyes agysejtet monitorozni, elvĂ©gre több milliĂĄrd van belĆlĂŒk. Ăgy nem tudhatjuk pontosan, hĂĄny aktĂv egy adott idĆpontban. Ugyanezen alapon azt sem lehet kimutatni, hogy csak minden tizediket hasznĂĄljuk.
Tekintettel arra, hogy a mĂtosz a 20. szĂĄzad elejĂ©re nyĂșlik vissza, egy olyan idĆre, amikor mĂ©g nem volt megfelelĆ agyvizsgĂĄlat, a szĂĄm egyĂ©rtelmƱen lĂ©gbĆl kapott, mindenfĂ©le mĂ©rĂ©si alap nĂ©lkĂŒl.
Jó ötlet orrvérzéskor håtradönteni a fejet
Az orrvĂ©rzĂ©s ĂĄltalĂĄban csak lĂĄtvĂĄnyra veszĂ©lyes, valĂłjĂĄban rövid ideig tart Ă©s kis mennyisĂ©gƱ vĂ©r tĂĄvozik ilyenkor. Az elterjedt nĂ©zettel ellentĂ©tben egyĂĄltalĂĄn nem javasolt ilyenkor hĂĄtradönteni a fejet. MiĂ©rt is tennĂ©nk, hiszen attĂłl nem ĂĄll el, cserĂ©be viszont a vĂ©r könnyen hĂĄtracsoroghat a nyelĆcsĆbe vagy a lĂ©gutakba. Ez rosszullĂ©tet, hĂĄnyingert, de akĂĄr fulladĂĄst is okozhat.
SzintĂ©n nem javasolt lefekĂŒdni vagy tĂșlsĂĄgosan elĆrehajolni. InkĂĄbb enyhĂ©n hajtsuk elĆre a fejet, kĂ©t ujjal szorĂtsuk össze az orrot a porcos rĂ©sz alatt. Közben lĂ©legezzĂŒnk a szĂĄnkon Ă©s nĂ©hĂĄny perc mĂșlva nĂ©zzĂŒk meg, hogy elĂĄllt-e mĂĄr a vĂ©rzĂ©s.
A kĂĄvĂ© segĂt kijĂłzanodni
SzĂ©p is lenne, ha miutĂĄn felöntöttĂŒnk a garatra, egy kĂĄvĂ© elfogyasztĂĄsĂĄval tĂșl is lendĂŒlhetnĂ©nk az ittassĂĄggal kapcsolatos nehĂ©zsĂ©geken. A tĂ©vhit oda vezethetĆ vissza, hogy a kĂĄvĂ© valĂłban segĂt a Ă©berebbnek lenni. Ezen kĂvĂŒl azonban semmi egyĂ©b nem törtĂ©nik velĂŒnk a kĂĄvĂ© hatĂĄsĂĄra. A kĂ©z Ă©s lĂĄb koordinĂĄciĂłja sem lesz jobb Ă©s az alkoholszonda sem fog kevesebbet mutatni.
Elég, ha csak napi 4 óråt alszunk
Mindenkinek van egy ismerĆse, aki azt mondja, napi 4 Ăłra alvĂĄssal tökĂ©letesen megelĂ©gszik, nincs szĂŒksĂ©ge többre. Ahogy öregszĂŒnk, egyre kevesebbet alszunk Ă©s ez rendben is van Ăgy. Ăm van egy minimĂĄlis idĆ, amire szĂŒksĂ©gĂŒnk van, hogy a sejtjeink regenerĂĄlĂłdni tudjanak Ă©s hosszĂș tĂĄvon is egĂ©szsĂ©gesek legyĂŒnk.
Az alvĂĄs elengedhetetlen fontossĂĄgĂș, olyan mint a levegĆ Ă©s a vĂz. Szakemberek szerint egy felnĆtt embernek legalĂĄbb hĂ©t Ăłra alvĂĄsra van szĂŒksĂ©ge. A Pittsburghi Egyetem kutatĂĄsaibĂłl kiderĂŒlt, hogy valĂłban lĂ©teznek olyan emberek, akik genetikai okokbĂłl fizikailag is kĂ©pesek beĂ©rni 4 Ăłra alvĂĄssal, de ez nagyon ritka. A többsĂ©g sajnos mentĂĄlis ĂĄllapota miatt vagy a napközbeni ingerek miatt alszik olyan keveset, ami viszont nincs jĂł hatĂĄssal az egĂ©szsĂ©gĂ©re.
A legtöbb testhĆt a fejĂŒnkön veszĂtjĂŒk el
Ez a mĂtosz valĂłszĂnƱleg az 1950-es Ă©vek tudomĂĄnyos kĂsĂ©rleteibĆl szĂĄrmazĂł fĂ©lreĂ©rtelmezett informĂĄciĂłkon alapul, de arra jĂł, hogy tĂ©len a sapka viselĂ©sĂ©re emlĂ©keztessen minket. ValĂłjĂĄban egyforma arĂĄnyban veszĂtĂŒnk hĆt a bĆrĂŒnk felĂŒletĂ©n, nincs kĂŒlönbsĂ©g a testrĂ©szek között. TĂ©ny, hogy a gyerekek feje ĂĄltalĂĄban sokkal nagyobb a testĂŒk teljes felĂŒletĂ©hez viszonyĂtva, ha Ăgy nĂ©zzĂŒk, Ćk valĂłban ott veszĂtik el a legtöbb hĆt, körĂŒlbelĂŒl 30 szĂĄzalĂ©kot.
Ha fĂĄzunk, megfĂĄzunk
JapĂĄnban vĂ©gzett kutatĂĄsok kimutattĂĄk, hogy egyes vĂrusok, amelyek megfĂĄzĂĄst okoznak, valĂłban aktĂvabbak Ă©s fertĆzĆbbek hideg idĆben. De ez mĂ©g nem jelenti azt, hogy hidegben nagyobb esĂ©llyel leszĂŒnk nĂĄthĂĄsak. A valĂłdi kockĂĄzatot az jelenti, hogy Ă©rintkezĂŒnk-e közben olyan emberrel, aki beteg.
A tĂ©vhitet erĆsĂti, hogy kutatĂĄsok szerint hideg idĆben hajlamosabbak vagyunk közelebb ĂĄllni egymĂĄshoz, mint melegben, Ăgy könnyebben ĂĄtjuthatnak rĂĄnk mĂĄsoktĂłl a vĂrusok, baktĂ©riumok.
Az egészséges fogak hófehérek
A köztudatban Ă©l egy kĂ©p arrĂłl, hogy a vilĂĄgĂtĂłan fehĂ©r fogak az egĂ©szsĂ©g jelkĂ©pei. Fogaink termĂ©szetes szĂne azonban inkĂĄbb sĂĄrgĂĄs, akkor is, ha teljesen egĂ©szsĂ©gesek. Ez a tĂ©ves meggyĆzĆdĂ©s sokakat kĂ©sztet arra, hogy hĂĄzi fogfehĂ©rĂtĂ©sbe kezdjenek, ami veszĂ©lyes is lehet. Fogaink termĂ©szetes szĂne inkĂĄbb sĂĄrgĂĄs, akkor is, ha teljesen egĂ©szsĂ©ges. Az elfogyasztott Ă©tel, ital, illetve a smink, Ă©s a bĆrĂŒnk szĂne azonban befolyĂĄsolhatja az ĂĄrnyalatot.